Franciaország-szerte nagy közimádatot élveznek a piacok. A helyi termelők és úgy általában a kistermelők vagy kiskereskedők támogatása hagyományosan megszokott dolog. Nem, ez nem egy sznob divat, hanem tényleg egy teljesen természetes, hétköznapi tett kimenni a heti piacra, és ott vásárolni, még akkor is, ha valamivel drágább, mint a nagy szupermarket.

A provence-i régió leglátogatottabb turista-látványosságai is a helyi piacok. Még a legkisebb faluban is van, létezik többek között esti (nocturne), kézműves (artisanal) és régiséges (brocante) is. Nem összekeverendő a bolhapiaccal (vide grenier - ürítsd ki a padlásod címmel), de ezekről majd máskor hosszabban írok. Az biztos, hogy a legigazibb hangulatot a reggeli-délelőtti rendes heti rendszerességű piacokon találjuk, ahol a provence-i étel-jellegzetességekkel is találkozhatunk. Jó szát tátva csodálkozni a sok szép izgalmas árun, de azért közelebb is kerülhetünk ezekhez a termékekhez, sőt, egy kis "előképzettséggel" profi mód vásárolhatunk belőle. 

A piacos termékek megérnek egy sorozatot, most először nézzük a minden reggeli piac kötelező standját, az olívás pultot. Mit kaphatunk kedvenc olívásunknál?

Tapenade-ok, anchoiade-ok ('tapenád', 'ansoád')

Pürék, kenőcsök, mártogatósok. Leginkáb pirítósra, kenyérre kenjük, de húson, halacskán, illetve salátákon is kívánatos. Lehet mártogatni is nyers zöldségekkel, sós sütikkel. A tapenade gyakorlatilag darált olívabogyó, legtöbbször erősen fűszerezve, jellemzően fokhagymával, kapribogyóval, ajókával (szardella). Az anchoiade szardella- és fokhagymapüré. Készen vesszük, boltban, vagy a piacon. Ez utóbbihoz azért nem árt némi jótanács, saját ízlelőbimbóink (és egészségünk) érdekében.

A tapenade-okat, anchoiade-okat az olívabogyókkal egy pultban lehet kapni, de figyelem, minél dekoráltabb, "provence-iasabb" a pult, annál kevésbé tiszta. A turistacsalogató dekorációt teljesen figyelmen kívül hagyva, ránézésre két típusú árust kell az avatott szemnek felismernie. Az egyik bagette-darabkát nyom a nagy halom tapenade-ba, és azt tukmálja kóstolásra a nézelődőnek. Na, az ilyet felejtsük el szépen, akármilyen gusztusosnak tűnik a pult. Mielőtt ösztönösen engednénk az agresszív leszólításnak, és elgogadnánk a kóstolófalatot, jusson eszünkbe, hogy mi van beleforgatva abba a masszában, amit felénk nyújt. A tegnapi, tegnapelőtti (sőt!) kenyérmorzsák, a piacon szálló por, urambocsá', az árus és a vevők beszéd közben rákerült szájtartalma... Arról nem beszélve, hogy az ilyenek nem szoktak nagyon foglalkozni vele, ha mondjuk fél napig süti a nap a standjukat, és forralja a tapenade-halmokat. Ezzel ellentétben nagy bizalommal vásárolok olyan árustól, aki vékony kesztyűt húz, mikor élelmiszerhez nyúl, nem tuszmákol semmilyen kenyérfélét a darálékokba, gondosan árnyékban tartja a dolgait, és alapvetően tisztán tartja az asztalát. Ideálisan az ilyen rögtön fogyasztható élelmiszer és a vevők között kell lennie egy elválasztópultnak, általában üvegből. Csak rajtunk, vásárlókon múlik, hogy a tisztábban dolgozó árusok nyerjenek ebben a versenyben. 

Olívabogyó

Sok ízesítésű kapható, szintén halmokban, mint az előző darálékok. Az önkényesen felállított higiéniai elveimet ugyanúgy tartom az egyben olívabogyó vásárlásánál is. Általában marinált-savanyított fokhagyma is kapható, ami eléggé bebüdősíti az amúgy sem illatos olíva-pultot, de nagggyon finom!

Olívaolaj

Menő dolognak tűnik a piacon olívaolajat vásárolni, de sajnos elkeserítő híreim vannak. Egy tavaly nyári vizsgálatban a Saint-Tropez-i nagy piac 4 olívás pultján árult olajat laboratóriumba küldték. Három egyáltalán nem olívaolaj volt valójában, hanem étolaj és egyéb étkezési olaj, de a negyedik sem helyi, mint ahogy a címkéje állította, hanem spanyol vagy észak-afrikai olívaolaj. Én személy szerint csak boltban veszek, vagy ideális esetben egy helyi olívászat-pincészetben. Ezeket amúgy is érdemes meglátogatni, olyan birtokok általában, ahol bort és olívát is készítenek. Kóstoltatni és árusítani is szoktak helyben.

És a többi finomság...

Szintén szoktak az olívások árulni szárított paradocsomokat, különböző ízesítésűeket. Csodásan finomak! Érdemes kipróbálni a konfitált citromot is, meg még ki tudja, milyen különlegességeket kínálnak. Csak bátran, csak bátran! 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.